1 Fejezet 4. rész FOLYTATÁS! Ez még csak a kezdet...

~Josephine~

  - Hát te meg hol jártál egész nap kisasszony? - nézett rám dühösen anya mikor be léptem az ajtón. Én nem szóltam semmit csak mentem volna fel a szobámba, de ő  vissza rántott.
- Te ittál? - nézett rám..- És mitől vagy ilyen vizes? Fogadjunk az a semmirekellő énekes miatt vagy ilyen. - folytatta tovább a  mondandóját.
- Zayn  a neve, és egyáltalán nem semmirekellő. - ordítottam rá anyura, ki a mondatom után rögtön meg pofozott.
- Soha töbet nem találkozhatsz vele! - ordított rám mire..
- Mi folyik itt? - lépett oda apa, s én azt feleltem.
- Semmi! Megyek lefekszem. - el fordultam az arcomat fogva s fel mentem a szobámba. Ott be csaptam az ajtót magam után le ültem az ágyam elé s sírni kezdtem...Hallottam hogy lassan nyitódik az ajtóm. Oldalra néztem s Max kis tejföl szőke buksija bukkant fel.
- Gyere csak öcsi. - mosolyogtam rá majd meg töröltem az arcom a könnyektől.
- Miért sírsz? - jött oda hozzám, le ült és nézett rám érdeklődő tekintettel.
- Tudod öcsi, ma irtózatosan jól éreztem magam..De többet nem érezhetem ilyen felszabadultnak magam mivel soha többet nem találkozhatok vele, és ez az érzés szörnyű. - kezdtem ismét síni mikor el mondtam a bánatom Maxinak. Ő fel állt oda jött hozzám s át ölelt.
- Ha Zayn-ről van szó akkor ő itt van az ablak alatt.- magyarázott a vékony hangján pöszén.
- Mi? - néztem nagyot, majd fel álltam oda lépkedtem az ablakhoz, kinyitottam ki hajoltam. Zayn tényleg ott állt fel öltözve egy fekete csőnadrágba és egy nagy szürke pulcsiba. Vagyis így tudtam kivenni a sötétség miatt.
- Mit keresel itt? - néztem rá..
- Szedd össze magad és gyere le. - mosolyogva beszélt fel hozzám.
- Nem lehet. Anyu így is tök pipa rám. - válaszoltam neki, mire ő el kezdett fel mászni a ház oldalán lévő növény segítségével. Mikor fel ért be mászott az ablakon s mosolyogva azt mondta..
- Max! Szaladj át a szobádba és öltözz fel. Nagy útra megyünk. - Ez magára is vonatkozik McKarti kisasszony. - nézett rám mosolyogva mire én mosolyogva nyomtam egy puszit az arcára, s oda álltam a szekrényem mellé s elő vettem egy fekete csőnacit, egy vastag téli barna kötött pulcsit, egy fehér hosszú ujjú  pólót alá meg egy fekete bakancsot. Lehet hogy nem vagyok normális hogy nyáron téli cuccokat veszek fel de hideg volt. Be vonultam a fürdőbe ott meg láttam az ábrázatom. Még mindig szét volt kenődve a smink. Gyorsan le töröltem, s új sminket dobtam fel Ki húztam a szemem s egy kis szempillaspirállal kombináltam. Gyors fel öltöztem, s a hajam fel kötöttem egy sima lófarokba. Ki mentem a fürdőből s rá néztem Zayn-re ki az ágyamon ült.
- Meg ujúltam. - mosolyogtam rá a fürdőszoba ajtóból. Ő erre fel állt oda jött hozzám meg fogta a derekam s oda húzott magához.
- Te elkenődött sminkkel és kócosan is gyönyörű vagy. - suttogta a fülembe majd a számhoz közelített, s leheletét végig érezem az arcomon. A szánk már szinte össze ért, mikor Maxi lépett be az ajtón.
- Srácok! Menjetek szobára. - jött oda Maxi..
- Honnan tanulsz te ilyeneket? - néztem nagyot, s nevetni kezdtem.
- Menjünk! - nézett rám Zayn-..
- Én ott le nem megyek. - néztem rá mire ő kérlelni kezdett Maxival együtt. Biztos össze beszéltek. Egyszer csak anyu hangját halottam. Gyorsan a párnákat úgy dobáltam mintha én feküdnék ott Maxival addig  a fiúk le másztak. Én gyorsan le másztam a növényen mire Zayn az mondta.
- Honnan tudsz te ilyen jól mászni? - kérdezte  mosolyogva...
- Kiskoromban nagy falmászó voltam. - válaszoltam s fel húztam a vállam. El indultunk valamerre. Oda mentünk a kocsijához, be ültünk és el indultunk valahová. Mentünk, mentünk s egyszer csak meg álltunk  egy Meki elött.
- Most komolyan mekizni szöktünk ki? - nevettem el magam.
- Ez még csak a kezdet. - nézett rám mosolyogva, majd be mentünk a kajáldába s ki kértük a kaját. El vitelre kértük..Mire készül? Mikor ki kaptuk a kaját ismét kocsiba ültünk s mentünk tovább...Maxi meg ette a kajáját s be is aludt a hátsó ülésen. Zayn úgy döntött nem arra a bizonyos helyre megyünk amit ő el tervezett. El vitt egy olyan helyre ahonnan az egész mindenséget lehetett látni. Ki szálltunk ketten a kocsiból, Zayn ki vett két pokrócot a csomagtartóból s fel ültünk a motorháztetőre. Elő vettük a kaját ami még mindig meleg volt s enni kezdtünk.
- Milyen híresnek lenni? - kérdeztem tőle.
- Ha egyedül lennék nem lenne az igazi.Tudod a srácok mellet nem unalmas az élet. Ők mindig tudnak valami új baromságot felhozni. - magyarázott mosolyogva.
- Az igaz. Bár az én életem is ilyen lenne.Szabad lehetnék, és nem kéne az anyám elvárásai fogságában élnem. - magyaráztam majd bele haraptam a hamburgerbe, mire Zayn felém fordult és azt mondta.
- Nem is kell. Gondolt arra, hogy mindig van valaki aki ki húz a szürkeségből..- mosolygott rám majd ő is kajálni kezdett.
- Egy kérésem lenne. Hogy a fenébe fogom felvinni az öcsémet az emeletre anélkül hogy anyuék észre vennék. - kérdeztem..
- Na látod! Pont ez tetszik benned. - nézett rám mosolyogva..
- Mi? - néztem rá nagy szemekkel..
- Az hogy nem vagyok olyan mint a többi lány. Olyan kajákat eszel ami tocsog a zsírtól, hogy laza vagy, és hogy szellemesen tudsz megszólalni ha tök csönd van.- nézett rám s mosolyogva magyarázott.
- Ebben tévedsz! Én egy teljesen hétköznapi lány vagyok! Sokat beszélek és sosem volt fiúm.- húztam fel a vállam, erre ismét közelített az arcomhoz, s látszott rajta hogy az engedélyt várja. A leheletünk ismét össze kavarodott, s most nem haboztam. Meg adtam neki az engedélyt mire várt. A csóktól a szívem a torkomban dobogott, s éreztem ez még csak a kezdet. 

Hazel M.

1. fejezet 4. rész RÉSZLET! A majdnem elcsattan csók.

piano cover
~Josephine~

       

A pultos srác egyfolytában töltötte nekem a rövideket és én hülye fejjel meg is ittam. Az utolsónál már éreztem hogy nem kéne többet de annál inkább is ittam..Nem tehettem, róla. Itatta magát az amit adott a srác.

~Zayn ~

     Egy pillanatra szem elöl tévesztettem Joe-t, s mikor el indultam megkeresni, meg pillantottam a pultnál hol a feleseket úgy nyomta le mint egy férfi,, bár már látszott rajta hogy egycseppet sem józan. Oda mentem hozzá, s így szóltam..
- Joe! Gyere haza viszlek! - ragadtam meg a karját s fel segítettem. Vettem volna fel hogy ki viszem a kocsihoz, de ő ki rántotta a kezét a kezemből s hátra vágódott, olyan szintem hogy rántotta magával az asztalterítőt, s azzal együtt mindent ami az asztalon hevert. Poharak és üvegek hada esett rá s tört darabokra. Rögtön oda ugrottam, próbáltam fel segíteni de ő ott feküdt eszméletlenül..
- Fiúk! Gyertek ide segíteni!- ordítottam oda a srácoknak kik mindent eldobva oda rohantak mikor észre vették Joe-t eszméletlenül a földön.  Mikor oda értek, rögtön fel tettük Harry meg én az asztalra. Keltegetni kezdtem de semmi. Oda jött Jessica és a kezében lévő sörrel nyakon lódította.
- Mit képzelsz Jessica? Takarodj innen! - ordítottam rá Louis s el küldte a fenébe.
- Hozzatok egy pohár vizet! - szólaltam meg s egy pillanat múlva Liam a kezembe nyomott egy poharat, én pedig Joe arcára kezdtem önteni óvatosan. Egyszerre csak nagy levegőt vett és öklendezni kezdett. Gyorsan le segítettem az asztalról s a bokor mellé vittem. Minden amim volt benne szerintem ki jött. Rám nézett mire én a maradék vizet ami a pohárban maradt át nyújtottam neki. Ki öblítette a száját majd magamhoz öleltem..
- Soha többé ne hozz rám ilyen nagy szívbajt. Tudod te hogy meg ijedtem? - néztem rá nagy szemekkel.
- Nagyon cuki! - nézett rám elkenődött sminkel mosolyogva..
- Mi? - kérdeztem..
- Az ahogy meg voltál ijedve. Semmi nem történt  csak egy kicsit sokat ittam. - nézett rám enyhén másnaposan.
- Tényleg nem történt semmi? Nézd csak azt az asztalt! Igen! Össze estél és rántottál magaddal mindent. - magyaráztam el neki a dolgokat.
- Áu! - esett le neki minden. Meg ragadtam a kezét és oda kísártam a kocsihoz. Ott be üllt én meg vissza szaladtam a ruháiért. Vissza mentem s fel vette a felsőjét. El indultunk. Óvatosan vezettem mivel azt mondta hogy hányingere van. Le tekertem az  ablakot s végig lassan mentem. Igaz pár kocsi meg dudált de végül el értünk a McKarte család házához. Ott ki segítettem, s oda kísértem az ajtóhoz. A teljesen vizes lány a kezemet megragadva battyogott az ajtóig.
- Köszi! - törölte meg az arcát, mire én mosolyogva rá néztem s arcához közelítettem.
- Ne! - mosolyogva lépett hátra.
Én furcsa tekintettel néztem rá.
- Ja! Nem azért, hanem csak azért mert végig rókáztam az utat és csurom vizes vagyok ráadásul a sminkem szét van kenődve az arcomon! - magyarázkodott min és jót mosolyogtam s csak annyit válaszoltam.  
- Hihetetlen vagy Josephine McKarte. - mosolyogtam, mire ő el pirulva meg simította az arcom, s be lépett az ajtón..

Hazel M. 

1 fejezet 3. rész

~Josephine~

      A kocsi meg állt s Zayn ki szállt mellőlem. Ki nyitódott mellettem az ajtó majd Zayn meg fogta  a kezem hogy ki segítsen mivel a szemem még mindig kötve volt.
- Csá , haver. - szólalt meg egyszerre több fiú. Zayn le vette a szememről a kötést s láttam hogy az 1D-s fiúk  állnak előttem.
- Szia, Louis vagyok, vagy Lou, vagy nem tom! Mind egy. Hívj ahogy szeretnél! - mosolygott rám a humor répa.
- Harry vagyok! Ők pedig itt Niall és Liam! Csak hogy ne húzzuk az időt el mondtam az ő nevüket is. - villantott rám egy csábos mosolyt a szívtipró.
- Niall vagyok, és kajás! El megyünk kajálni? - nézett rám a krumpli.
- Liam vagyok! Bár már bemutattak - mosolygott rám a megfontolt. Mikor be mutatkoztam volna Harry a szavamba vágott.
- Tudjuk ki vagy! Zayn tegnap este csak rólad áradozott! Szörnyű volt! - mondta nevetve, majd oda jött és mage ölelt..
- Csopi ölelés! - kiáltott fel Louis majd az összes fiú oda tömörült és csoportos ölelésre tettem szert. Körbe néztem s egy nagy zöld területen voltam hol sok velem egy idős emberke mászkált. Lányok fiúk egyaránt. Az volt a szabály hogy a lányok csak rövidnadrágban és fürdőruha felsőben lehettek. Egy gáz vol csak! Nálam nem volt bikini sem felső sem alsó.
- Tessék! Vedd fel ezt! - állt oda Louis hozzám egy dobozzal.
- Öhm..Ez egy méreg drága fürdőruha! Biztos hogy én ezt nem veszem fel! Életem végéig kéne vissza fizetnem! - toltam vissza a kezébe a doboz.
- Dehogy is! Ezt kötelező felvenned, különben melltartóban kell lenned. - nézett rám felcsillanó szemmel Zayn és magyarázott.
- Inkább akkor fel veszem. Hol tudok átöltözni? Még szerencse hogy rövid gatya van rajtam különben még bugyiban kéne mennem. - forgattam mosolyogva a szemeim majd Zayn mutatott egysátort ahol át vettem a fürdőruhát s rá a fekete rövid gatyát.  Félénken ki léptem és így szóltam..
- És most hova tovább? - kérdeztem mire Zayn lépett oda hozzám és így szólt..
- Most futni megyünk. - kacsintott rám, majd meg ragadta a karomat és húzott maga után. Az öt fiú baktatott előttem s végül egy tónál kötöttünk ki.A fiúk oda hoztak 6 nagy gömböt..
- Segítsek? - nézett rám Zayn..
- Miben? - kérdeztem s rá néztem nagy szemekkel.

- Hát bele kell menni! - kacsintott rám majd segített bele mászni az órási labdába, s bele gurítottam a víbe. Ők maguk is be jöttek. Mit ne mondja kurva nagyokat estünk. Főleg én. Egyszer csak azt látom Louis el kezd futni felém s nem tud meg állni. Mutogat hogy menjek odébb, de teljességgel lehetetlen volt. Futottam de a labda nem mozdult sehová csak rosszabb lett.. Estem keltem, s addig futott nagy iramban felém hogy össze ütközött a két labda. Louis egyik oldalra gurult én meg a másikra. Teljességgel  röhögséges volt. A többi fiú is meg mi ketten is így gondoltuk..A parton volt két fószer s amikor már úgy éreztük hogy ki szeretnénk menni nem ment így szóltunk nekik ők meg ki húztak minket. Mikor ki értünk  Harry és Niall találtak csak egy éppen elkorhadt fát amiről egy kötél lógott le. Fel másztunk és a humor répa rögtön meg ragadta hogy ő majd Tarzan lesz, hát nem jött össze neki. Azzal az irammal ahogy elindult be is esett a vízbe. Mi tök jót röhögtünk rajta végül is. Nagy nehezen ki vánszorgott a vízből majd Liam-el együtt fel mentem valaki kék műanyag tetejére mi a vízen úszott. Nem hallottuk mit beszéltük egyszer csak azt láttuk hogy Liam a vízbe repül. Ki húztuk és rögtön azt mondta.
- Faszomat a rohand répájába! - én nem tudom miért de félre értelmeztem és röhögni kezdtem.
- Nem az amire te gondolsz! - nézett rám nevetve Zayn.
- Oké! Abba hagyom! Mi történt? - néztem rá teljesen vörös képpel Liam-re.
- Hát mondtam neki hogy elfogyott a répa és nem megyek el neki ma érte.Erre le lökött a hülyéje. - nevetve törölgette az arcát a víztől..
- Nem semmi egy csaj vagy! Piszkos a fantáziád. Kis ügyetlen! - kacérkodott velem Zayn, bár nem volt jó ötlet, mivel egy ilyen móló szerűségen álltunk. Nekem sem kellett több. A háta mögé álltam mintha meg akarnál ölelni, s bele löktem a vízbe. Bele esett a vízbe, meg próbálta le törölni az arcát majd fel nézett rám mosolyogva.
- Na most akkor segít ki!- s én naiv lányka oda nyújtottam a kezem s azzal az irammal be is rántott.
- Oké! Ezt meg érdemeltem. - nevettem majd ki másztunk a vízből. A nadrágom le vettem s ki csak artam belőle a vizet..Vissza vettem s arra gondoltam...Majd megszárad. Sötétedésre mentünk vissza a többi emberkéhez. Ott rögtön le támadták a fiúkat a többi srác hogy álljanak be focizni. Én le ültem a többi lány mellé persze tisztes távolságban, mert nem ismertem őket.. Furi volt. A többi lány csapatban ült én meg egyedül. Zayn be állt a kapuba a többi srác pedig kint volt és rúgta a labdát. Amúgy rossz volt nézni mivel az össze fiúnak mezítláb kellett fociznia.   Zayn amikor nem volt nála labda feltűnően dobálta a kacsintásokat és a puszikat, s én csak elpirulva mosolyogtam rá. Nem mondom hogy egy pillanatra nem akadt meg rajta a szemem...A kapuban mikor fel húzta a pólóját hogy meg törölje az arcát, s ki villant a kockás hasa.. Ciki volt mivel észre vette hogy meg bámúltam s csak heccelés kedvéét is felhúzta a pólóját s nekem mutogatta. A nagy foci után oda jött hozzám egy szőke lány..
- Mi közöd van Zayn-hez? - lenéző pillantással kérdezte..
- Semmi! Csak barátok vagyunk! Azt hiszem! - válaszoltam .
- Remélem is, mert ma elkapom és nem akarom hogy ilyen semmirekellő lányok az utamba álljanak! Nézz magadra, te a lejárt lemez vagy, én az igazi klasszikus! - lenézően beszél hozzám.
- Figyelj! Mi bajod van velem? - néztem rá idegesen!
- Az cuncikám hogy Zayn közelében vagy. Előre figyelmeztetlek! Zayn az enyém! Értve? - csettintett egyet s indult volna el de én meg ragadtam egy nagy csomóban a loboncos szőke haját és hátra rántottam. Le terítettem a földre és ütni kezdtem.. Egyszerre csak valaki át karolta a derekam és le rántott róla. A szőke csajhoz oda ugrott Liam és Harry s lefogták mert jött volna utánam..
- Megöllek, rohadj meg! - s köptem egyet.
- Joe! Joe! Nézz rám! Figyelj! Mi a baj? - tett le Zayn s a szemembe nézve kérdezgetett.
- El kezdett velem szekálódni, s nem bírtam magammal. Én nem akartam bántani. Én senkit nem akartam bántani. Azzal jött oda hogy reméli hogy nem jelentek neked semmit mivel te ma az övé vagy, meg ilyenek, és rögtön fikázni kezdett! - daráltam a szavakat mire ő oda húzott magához és meg ölelt..
- Joe! Te a 2 nap elteltével már többet jelentesz nekem mint bárki a világon. Jessicával meg ne foglalkozz. Ő sosem jelentett nekem semmit. - simította meg az arcom mire én rá néztem és csak annyit mondtam..
- Már is be vagy állva! - nevettem le magam..
- Nem! - válaszolta..
- Úgy sem emlékszel holnap erre! - álltam fel mosolyogva nyomtam egy puszit az arcára majd arrébb sétáltam. Jessica újra nekem akart jönni de Liam és Harry ismét oda léptek és le állították. Le ültem és kezembe vettem egy poharat, s inni kezdtem.



(Remélem tetszett! Ha igen akkor dobj egy kommentárt!Puszi:*)



Hazel M. 

1 fejezet 2.rész

~Josephine~

     Ahogy rá tette fájós lábamat a sajátjára, táncolni kezdtünk. A halk zene fel erősödve hallatszott, és egyszerre a dallama a fejembe vésődött. El feledkeztem magamról és dúdolni kezdtem. Zaynt a szemem sarkából figyeltem és láttam hogy egy élénk kis mosoly kerekedett arcára. Mikor le koppant hogy dúdolok, rögtön piros színben tündöklött az egész arcom.
- Ne hivatkozz. Nagyon cuki volt. - suttogta a fülembe.
- Aha! Gondolom! - nevettem el magam halkan, majd anyuékra pillantottam egy kicsit. Mikor rájuk néztem anyunak vérben forogtak a szemei, és indult volna el felénk, de apu meg fogta a karját rá nézett mosolyogva és meg rázta a fejét. Vissza pillantott ránk és bólogatott mosolyogva. Mikor vége lett a zenének a táncunknak is vége szakadt. Apu oda jött hozzánk meg fogta a karomat le segített Zayn lábáról majd segített oda bicegni az asztalhoz. Ott le ültem, s figyeltem hogy Zayn a terem másik oldalából rám néz, majd oda hívja magához a öcsémet. Oda hajol hozzá majd a fülébe súg valamit. Egyszerre csak Matty irányt váltott és felém tipegett. Mikor ide ért hozzám rám mosolygott, s háta mögül egy rózsát húzott ki. A rózsán egy aranyozott cérnával - mi az abroszból való-  össze kötött cetli csüngött.

"Találkozunk holnap?,,

Ez állt a levélben. Rá pillantottam Zayn-re ki egy hatalmas gyönyörű mosolyt villantott felém. Le téptem a nem használt szalvétából egy kis darabot, el kértem a pincértől a tollat, mi a kezében volt és rá írtam a telefonszámom, egy kis kísérővel hogy hívjon fel. Össze hajtottam és Matt kezébe nyomtam azzal az utasítással hogy adja át neki, de nehogy ki nyissa. Matt megfordult és vissza lépkedett Zayn asztalához. Oda adta neki a levelet és mint aki jól végezte dolgát ,intett egyet. Zayn fel nézett rám és kacsintott egyet, majd anyu és apu oda jöttek hozzám.
- Indulunk. - fel álltam és vettem volna fel a kabátom, mire anyu meg fogta a csuklómat közel hajolt hozzám és azt mondta..- Otthon még számolunk kisasszony! - mérges tekintete szinte áthatolt a mellkasomon. Hát jó! Fel kaptam a vékony szélkabátom, oda hívtam magamhoz Matty-t, és anyuék után indultunk. Mikor már majdnem a kijáratnál voltunk egy kéz vissza húzott. Hátra néztem és Zayn állt velem szemben.
- El sem köszönsz, kis ügyetlen? - mosolygott rám majd kacsintott rám egyet.
- Mi az hogy béna? - néztem rá nagy szemekkel mosolyogva mikor apu lépett oda. Kezet fogott Zayn-el és rám nézett.
- Gyere kicsim mert édesanyád már forr az idegben. - mosolygott rám majd el köszöntünk Zayn-től s bicegve de ki értem a kocsihoz. Be ültem s anyától már kaptam az ívet hogy miért álltam Zayn-el szóba, mire apa lecsitította s csöndben telt az út. Amikor haza értünkbe bicegtem a házba le vettem a cipőmet a kabátommal együtt, s fel csámpáztam a szobámba. Be csuktam az ajtót, a szekrényem elé álltam elő vettem egy pólót meg egy pizsigatyót, majd be mentem a fürdőbe. Gyorsan le tusolta, s hajat mostam. Mikor ki szálltam meg törölköztem, fel öltöztem majd a vizes hajamat fel kötöttem egy gyors kontyba, elő vettem a fogkefém és fogat mostam. Ki sétáltam a fürdőből be huppantam az ágyba és magam elé vettem a laptopom. Fel mentem G-mail-re s levelezni kezdtem Abby-vel. Ki tálaltam neki mindent az előbbiekről, mikor megcsörrent a telefonom..

- Igen! Itt Josephine McKarte beszél. - vettem fel illedelmesen a telefont.
- Szia, Joe! - mikor bele szólt a telefonba rögtön tudtam hogy Zayn beszél.
- Szia! - mosolyogtam..
- Na akkor áll a holnap? - kérdezte.
- Öhm..Hát...Tudod milyen anya! Bár...- beszéltem akadozva.
- AHHH.. ..Csipkerózsika!Úgy kell hogy kiszöktesselek? - nevetett bele a telefonba..
- Vicces! Bár ha szólok Abby-nek ő talán ki tud segíteni. Lehet hogy el tudok menni! - beszéltem..
- Ki az az Abby? - kérdezett.
- Hát, a legjobb barátnőm.Nagy rajongótok. - válaszoltam...Szinte egész este beszéltünk. Egyszer csak azt vettem észre hogy Zayn beleszól a telefonba és azt mondja.
- Jó éjszakát, Csipkerózsika! - s megszakadt a vonal..
    Másnap reggel mikor fel keltem a laptop még mindig ott volt előttem s több mint húsz üzenet volt rajta. Nem volt kedvem végi olvasni mind egytől egyig, így inkább fel álltam, s teljesen álmos arccal be tipegtem a fürdőbe meg mostam az arcom és vissza ki mentem a szobába. Abby ott üllt az ágyam szélén..
- Te hogy?...Te miért?...Te hogyan?- kérdeztem meglepődve.
- Már akkor itt voltam mikor ki keltél az ágyból..- válaszolta hatalmas mosollyal..
- Aha! - ásítottam el magam..- Mikor kell kimenteni? - s ahogy ezt kimondta meg csörrent a telefonom..Zayn volt az..
- Gyerünk! Hangosítsd ki! - magyarázott Abby majd fel vette helyettem s ki is hangosította.
- Jó reggelt Csipkerózsika! Kész vagy a meglepetésre? - szólt bele a telefontba s lehetett halanni hogy mosolyog..
- Oh..De cuki! Csipkerózsikának hívott! - szólalt meg hangosan Abby..
- Hoppá! Hölgyeim! Ki vagyok hangosítva? -  nevetett bele a telefonba Zayn..
- Bocsi! Amúgy még nem egészen! Pillanat és valahogy kimegyek. - s eszembe jutott hogy még teljesen pizsiben vagyok. - Sportos ruhát vettél fel remélem! Akkor lent! Siess! - nyomott egy puszit a telefonba majd le tette.
Én gyorsan mint akit puskából lőttek ki meg támadtam a
- Sportos ruhát vettél fel remélem! Akkor lent! Siess! - nyomott egy puszit a telefonba majd le tette.
Én gyorsan mint akit puskából lőttek ki meg támadtam a szekrényem. Elő vettem egy fekete Connverse-s cipőt, egy fekete pólót mire rá volt nagy fekete számokkal írva az hogy 72 és egy fekete rövidgatyót. Gyors fel öltöztem össze fogtam lófarokba a hajam, s egy gyors szempillaspirált is fel dobtam. Abby és én le tipegtünk az emeletről el köszöntem apuéktól s ki mentünk az ajtón. Hála az égnek ha Abby-vel látnak elmenni valahová nem kérdezik hová megyek. Mikor ki mentünk el osontunk az ablak alatt mivel a ház másik oldalán bújt el Zayn. Mikor oda léptünk Zayn-hez rögtön le nyomott nekem  két puszit az arcomra, s illedelmesen be mutatkozott Abby-nek.
- Nagyon jól nézel ki! - kacsintott rám..
- Köszi! Ugye hogy ugye? - pimaszkodtam vele s rá kacsintottam.
- Mehetünk hölgyem? - illedelmesen nyújtotta kezét mibe én bele karoltam és lassan ki settenkedtünk a kocsijáig. Ott Abby el köszönt tőlünk s odébb állt. Mi ketten be szálltunk a kocsiba, s Zayn be kötötte a szemem.
- Most fog kiderül hogy te vagy a baltás gyilkos? - nevetve kérdeztem..
- Annál rosszabbra gondolj! - nevette le magát. Egyszerre csak be indult az autó s el indultunk. Zayn olyan nyugodtan vezetett hogy szinte vártam mikor tapos bele a gázba. Be vallom kíváncsivá tett hogy hová visz!

( Holnap vagy legkésőbb holnapután hozom a folytatást! Ha tetszett hagyj jelet Köszi..:) Ui.: Köszi hogy szántál rá időt hogy elolvasd! )

Hazel M. 

1.fejezet 1. rész FOLYTATÁS! Ahol minden elkezdődött.

~Josephine~

         - Bocs! - léptem hátrébb miután észbe kaptam hogy az öltönyét szorongatom sápadt kezemben.Ő csak rám mosolygott és el  állt az ajtó elöl. Anya közénk furakodott, meg lökte a fiút, ki furcsa tekintettel rám nézett.
- Zayn Malik vagyok! - mosolygott miután anya el ment tőlünk.
- Én meg Joe...- mondtam volna tovább de anyu a szavaimba vágott és a nevemen szólongatott.
- Egy pillanat! - válaszoltam, s meg forgattam a szemeim.
- Nem lányom! Most! - vágott rá erélyesen a válaszomra. Én vettem egy nagy levegőt, rá néztem a srácra, ki csaj annyit mondott.
- Találkozunk még Joe! - mosolygott, majd én egy hirtelen fordulattal oda mentem anyához. Bent a nagy helyiségben asztalok sorozata állt és egy hatalmas parkett, egy színpaddal együtt. A színpadon egy zenekar halk zenét játszott. Le ültem az asztalhoz ahol a finomabbnál finomabb ételeket tálaltak fel. A vacsora után ki mentem a friss levegőbe. Egy kis kertben kötöttem ki. Ki volt világítva, mint egy karácsonyfa, a fák fölött lámpások lógtak a fű zúzmarás volt és a nagy bokrok mögül mik teljes sötétségben voltak ki lépett egy idegen és halkan megszólalt.
- Nem nagyon komál anyukád mi?  - jött közelebb a srác kivel a bejáratnál találkoztam.
- Nem igazán! - válaszoltam, mire ő oda jött hozzám..
- Felkérhetem egy táncra hölgyem? - hajolt meg egy kicsit és nyújtotta a kezét.
- De itt nincs is zene! - nevettem le magam, mire ő azt felelte..
- Majd énekelek! - úgy döntöttem akkor erre kíváncsi vagyok.
- Hát jó! - oda nyújtottam neki a kezem és táncolni kezdtünk. El kezdett rekedt hangon dúdolni. Hirtelen le esett hogy kivel táncolok..Ő Zayn Malik! Ő a híres világsztár! Basszus!
- Joe! - szólított fel.
- Az igazi nevem Josephine McKarte!  - válaszoltam a felszólításra és elmagyaráztam hogy igazából mi a nevem..
- Nem baj! Nekem akkor is Joe maradsz! - nevette el magát, mire én mosolyogva meg forgattam szemeimet, s ő tovább énekelt..
- Mi folyik itt? - jött oda anya ordítva.
- Anya! Mi csak táncoltunk! - magyaráztam el a dolgot de mintha el  ment volna a füle mellett, neki rontott Zayn-nek.
- Anya! - ugrottam oda, s azzal a lendülettel ki bicsaklott a bokám..
- Na ezt akarta maga huligán? - ordított rá anya a fekete hajú srácra. 

- Anya! Hagyd  békén! Nem az ő hibája volt!- beszéltem a földről fel nézve. Anyu be sietett és hozott volna segítséget..Zayn és én  egymásra néztünk és röhögni kezdtünk anyán. Le guggolt hozzám és meg nézte a lábam. Látta hogy kétszeresére dagadt fel.
- Gyere Csipkerózsika. Be viszlek.- fel segített, nyakába tette egy egyik karomat, a lábaimhoz tette a másik kezét és fel kapott.
- Még nem fejeztük be a táncunkat. - mosolyogtam..
- Akkor mire várunk? - mosolygott, és óvatosan le tett a táncparkett közepén a fájós lábam a lábára helyezte és táncolni kezdtünk..

1.fejezet 1.rész RÉSZLET!

~ Josephine~

  
Az emberek mindig arról beszélnek  hátam mögött hogy miért nincs senkim. Ez megmagyarázható...A romantikus regények százból száz esetben a tini problémák előfordulását tárgyalja ki , de semmilyen választ nem adnak arra hogyan oldjuk meg őket. A romantikus filmek vagy regények, szomorú és szívbemarkoló lejtőin a főhős mindig fel tud állni egy Pater Gabriel  szám segítségével. Egy probléma van. Ezek a történetek nem igazak. Mind kitaláció. Az igazságot most mesélem el nektek.
      Éppen az apámnak tartott születésnapi partira készülődtem ami egy irtó puccos helyen rendeznek. Igazából még a nevét sem tusom kimondani. Az a lényeg hogy  valahol a London Street-en helyezkedik el. Ismét bele kell préselnem a csontos és sápadt valómat egy csinos feszülő ruhába magassarkúba és szépen be kell állítanom a hajam ami anyunál kontyiot jelentett, ja és nehogy el felejtsem a sminket. Anyu elő vett nekem egy fehér térdig érő, hátul csipkés, gombos ruhát mi felül testhez simul viszont a lábaimtól el áll.Fel vettem nagy nehezen majd a cipőt is és le tipegtem hol a kisöcsém, Matt  a fotelból a hátamra ugrott.
- Matt! - vettem le idegesen a hátamról, mire anyu oda jött és rám ordított.
- Miért bántod folyton az öcsédet? - hívta oda magához Matt-et meg ölelte. Apu is oda lépett és már vette fel a kabátját ahogy mi többiek is. Nappal jó idő van, de este majd meg lehet fagyni. Ironikus mi?  Na hát fel vettem a fekete vékonyabb szövetkabátom és ki léptem az ajtón. Oda lépkedtem a kocsihoz, és be ültem. Anyu be zárta az ajtót, majd ő is be pattan a kocsiba. Az út szörnyen telt. Az öcsém folyton ordibált és a szüleim engem ordibáltak le mivel rá szóltam az öcsémre. Szörnyű volt. Mikor meg érkeztünk nézelődni kezdtem, a nagy kapu aranyozott volt és hatalmas. Ahogy taglaltam a kapu kinézetét egy izmos , és feketébe öltözött kellemes illatú idegenbe botlottam. Fel néztem és két nagy barna szempárral ütköztem össze. A haja fekete volt mint az éjszakai égbolt, és szemeiben el tévedtek a gondolataim.